Drept administrativ
A szabálysértést megállapító jegyzőkönyvek megtámadásáról
„Megbüntettek gyorshajtásért és 3 hónapra felfüggesztették a jogosítványomat. Megtámadható a jegyzőkönyv?” – kérdezi egy olvasónk, aki attól tart, hogy ez a rendelkezés akár a munkaszerződésének a felbontását vonhatja maga után.
A 2001-es évi 2-es számú szabálysértésekről szóló Kormányrendelet értelmében a kihágást megállapító és büntetést elrendelő jegyzőkönyv ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül panaszt lehet előterjeszteni az elkövetés helye szerint illetékes bíróságon.
A panasznak halasztó hatálya van a kirótt pénzbírság vagy egyéb büntetés végrehajtására, tehát az elrendelt szankció mindaddig nem hajtható végre, amíg az ügyben nem született egy jogerős bírósági határozat. A beiktatott keresetlevél alapján, a szabálysértő kérésére, a rendőrség köteles a jogosítványt visszaadni.
A keresetlevél benyújtásakor a kérelmezőt 20 lej értékű illetékfizetési kötelezettség terheli.
Panasz útján kifogásolhatóak az intézkedés alaptalansága vagy a jegyzőkönyv formai hiányosságai.
A vezetői jog 90 napra történő felfüggesztését az eljáró szerv csakis akkor rendelhette el, ha olvasónk az illető útszakaszon a jármű kategóriájának megfelelő törvényes sebességet több mint 50 km/h-val túllépte és a mérés hitelesített berendezéssel történt. Kérésre a bíróság elrendeli a sebességmérő (radar) által rögzített felvétel bemutatását, amely olvashatóan kell tartalmazza a jármű rendszámát, sebességét és a rögzítés pontos idejét.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a kiállítás helyét és idejét; a tisztviselő nevét, minőségét és azon intézmény elnevezését, amelyhez tartozik; a szabálysértő személyes adatait, foglalkozását és munkahelyét; a szabálysértésnek minősülő cselekedet leírását, az elkövetés időpontjának és helyének a megnevezésével; a tett súlyosságának a felmérésére szolgáló körülményeket; a kihágást szabályozó és büntető jogszabályt; baleset esetén, a biztosító társaság elnevezését; az elkövető lehetőségét, hogy 48 órán belül a minimális pénzbírság felét fizethesse ki illetve a jogorvoslati határidőt, az illetékes hatóság megnevezésével.
A jegyzőkönyv semmisségét vonja maga után a következő adatok bármelyikének a hiánya: a kihágást megállapító tisztviselő neve és minősége, az elkövető, szabálysértő neve, (jogi személy esetében az elnevezése és székhelye), a szabálysértésnek minősülő cselekedet és az elkövetés dátuma valamint a kihágást megállapító személy aláírása.
Törvényességi feltétel a jegyzőkönyv minden oldalának az aláírása úgy a tisztviselő, mint pedig a szabálysértő által. Amennyiben az utóbbi nincs jelen vagy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, akkor a jegyzőkönyvben ezt a körülményt fel kell tüntetni.és egy tanúval alá kell támasztani. Egy másik rendőr nem lehet tanú!
Elévülési határidők: az elrendelt büntetések végrehajtása elévül, amennyiben a jegyzőkönyvet a büntetés megállapításától számított 2 hónapon belül nem közlik ki a szabálysértővel. A pénzbírság kiszabása elévül a tett elkövetésétől számított 6 hónapon belül.
A parkolási bírságról
„ Kölcsönadtam az autóm egy ismerősnek, aki parkolójegy kiváltása nélkül pár órára a város központjában hagyta a gépkocsit. A helyi rendőrség az én nevemre állította ki a 400 lejes büntetést. Mit lehet tenni ebben az esetben? – kérdezi egy tanácstalan olvasónk.
Mivel a szabálysértési felelősségnek személyes jellege van, a büntetés kifizetése a gépkocsi vezetőjét terheli, nem pedig az autó tulajdonosát. A rendőrségnek a bírság kiszabása érdekében fel kell derítenie az elkövető kilétét.
A közúti közlekedésről szóló 2002. évi 195-ös számú sürgősségi kormányrendelet 39. cikkelyének értelmében a közúti rendőrség kérésére, úgy a magánszemélyek, mint a jogi személyek kötelesek közölni a gépkocsit vezető személy adatait, ellenkező esetben szabálysértést követnek el.
A kihágás megállapítása és büntetése a közúti rendőrség hatáskörébe tartozik, de kivételesen, a 2010. évi 155-ös számú törvény 7. cikkelyének értelmében, a helyi rendőrség is megállapíthatja a tilosban való parkolásért elkövetett szabálysértést és büntetést szabhat ki az elkövető ellen. Ez viszont egy kivételes rendelkezés, amelyet nem lehet más esetekre is kiterjeszteni.
Amennyiben a helyi rendőrség kérte ki az elkövető adatait és ezek megtagadásáért ő állapította meg a kihágást és ő szabta ki az erre vonatkozó bírságot, a jegyzőkönyv bírósági eljárás keretén belül megsemmisíthető. A 2001-es évi 2-es számú szabálysértésekről szóló Kormányrendelet értelmében a kihágást megállapító és büntetést elrendelő jegyzőkönyv ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül panaszt lehet előterjeszteni az elkövetés helye szerint illetékes bíróságon, a kérelmezőt 20 lej értékű illetékfizetési kötelezettség terheli. Bizonyítékként felhasználható az esetleges haszonkölcsön szerződés illetve tanúk kihallgatása.
Az eddig nem egységes joggyakorlatot a Legfelső Bíróság 2017. évi 11-es számú határozata hivatott orvosolni, amely kötelező érvénnyel megállapítja, hogy a helyi rendőrségnek nem áll jogában kikérni az elkövető adatait illetve ezek megtagadása esetén nem állapíthatja meg a szabálysértést és nem bírságolhat miatta.