A házastársi közös vagyon megosztása
Egy 2017-ben elvégzett felmérés szerint egyre több embert érint ez a téma, hiszen Romániában ötből egy házasság válással végződik. Hogyan lehet okosan, idő, pénz és energiatakarékosan elosztani a közös vagyont?
Ha a felek házassági vagyonjogi szerződés keretében másként nem rendelkeztek, akkor a házastársak anyagi viszonyaira a házastársi törvényes vagyonközösség szabályai érvényesülnek. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házasság alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.
Ellenkező bizonyíték hiányában, az a vélelem áll fenn, hogy a házastársak egyenlő arányban járultak hozzá a közös vagyon megszerzéséhez, ezért a házasság alatt szerzett javak egyenlő arányban illetik őket és ugyanilyen mértékben terhelik a házasság alatt vállalt kötelezettségek és tartozások.
Fő szabály a közös vagyon, de kivételek most is vannak, ugyanis a házastársak külön/saját vagyonához tartoznak: a házasság ideje alatt egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak, személyes használatra illetve a szakma gyakorlására szolgáló javak, a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogok, díjak, elismerések, tudományos kéziratok, anyagi vagy erkölcsi sérelemért kapott juttatások, biztosítási díjak, a saját vagyon értékén szerzett javak és a saját vagyon helyébe lépő értékek illetve a saját tulajdont képező vagyonból származó haszon.
A vagyonközösség felszámolása a megosztás tárgyát képező javak megállapításával kezdődik, amelyet ezek felérétkelése majd a tényleges megosztása követ. A vagyontárgyak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában fennálló értéket, nem pedig a beszerzési árat kell figyelembe venni.
A házasság alatt fennálló vagyonközösség megszüntethető a felek közös megegyezése vagy bírósági határozat által.
A felek akarata alapján létrejött egyezség a vagyonmegosztás leggyorsabb, legolcsóbb és legelegánsabb formája. A közjegyzői okiratba foglalt megállapodás létrejöhet úgy a házasság ideje alatt, mint a házasság felbontását követően bármikor.
Megállapodás hiányában, a közös vagyon megosztásáról a bíróság rendelkezik. A vagyonmegosztási kérelem benyújtható már a válási keresettel együtt vagy utólag a házasság felbontását követően. A bírósági úton létrejött megosztás viszont embert és időt nem kímélő feladat, az elrendelt bizonyítékok függvényében (okiratok, tanúk, szakértői vélemények, stb.) akár évekig is elhúzódhat. A feleknek a bírósági eljárás elindítása után is lehetőségük van egyezséget kötni, ilyenkor a határozatában a bíró a felek akarata szerint rendelkezik a közös vagyon megosztásáról.
A keresetlevél benyújtásakor a felperes a vagyonmegosztás tárgyát képező javak értékéhez viszonyított 3%-os bélyegilletéket köteles fizetni.
Előnyös a mediálás útján megkötött megállapodással történő megosztás, hiszen ilyenkor a törvényes bélyegilleték 50%-át kell csak kifizetni!