Non-governmental Organizations
Az egyesületek és alapítványok alapító okiratának és alapszabályzatának a módosításáról
„Szeretnénk módosítani az egyesületünk alapító okiratát. Mi az eljárás ebben az esetben?”- kérdezi olvasónk.
Az egyesület alapító okiratának és alapszabályzatának a módosítására szükség lehet amennyiben változik a szervezet elnevezése, székhelye, kitűzött céljai, időtartama, az igazgató tanács (elnökség) összetétele, stb.
Az új tagok felvételét/kizárását vagy a tagsági viszony megszűntetését illetően nincs egységes jogi szabályozás, mindez az egyesület belső ügye. Ebben a kérdésben a tagok az alapszabályzatban előírt eljárás illetve feltételek szerint járnak el.
Első lépés a közgyűlés (alapítvány esetében az igazgató tanács) összehívása az alapszabályzatban meghatározott eljárás betartásával, rögzítve a napirendi pontokat.
A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet minden részt vevő tag aláír. A határozatképes közgyűlés megvitatja a napirendi pontokat és határozatot hoz a kívánt módosításokkal kapcsolatosan. Gyakorlatban hasznosnak bizonyult ha a határozatban a közgyűlés meghatalmaz valakit, nem feltétlenül tagot, akár külső személyt, hogy képviselje az egyesületet a módosítással kapcsolatos eljárásban.
Az eszközölt változásokat foglalhatjuk egy módosító okiratba vagy szerkeszthetünk egy új, a jelen helyzetet tükröző alapító okiratot és statútumot. Ajánlatosabb ez utóbbi megoldást választani, hiszen különböző pályázatok esetében feltétel lehet a naprakész és újraközölt alapszabályzat.
A közgyűlési határozatot és az alapító okiratokat/módosító okiratot szükséges ügyvéd által ellenjegyezni vagy közjegyző által hitelesíteni. Alapítvány esetében feltétel a közjegyzői hitelesítés.
A módosításra vonatkozó kérést az egyesület székhelye szerint hatáskörrel rendelkező bíróságra kell benyújtani, csatolva a közgyűlési határozatot, a régi alapító okiratot és statútumot, a 100 lejes bélyegilleték befizetését igazoló nyugtát, az egyesület adóigazolványát és a szervezet bejegyzését tanúsító bírói végzést.
Az eszközölt módosítás függvényében változhatnak a csatolandó okmányok:
- igazgató tanács összetételében történő módosítás esetén szükséges a vezetői tisztséget betöltő új tagok személyi igazolványának a másolata és a 30 napnál nem régebbi pénzügyi bizonyítványa (cazier fiscal),
- elnevezés módosulása esetén, szükséges csatolni az Igazságügyi Minisztérium által kiállított névfoglalót,
- székhely változtatás esetén csatolni kell egy, a pénzügyön előzetesen bejegyzett lakásbérleti vagy haszonkölcsön szerződést és szükség lehet egy 30 napnál nem régebbi telekkönyvi kivonatra is.
A székhely az igazgató tanács határozata által is módosítható, amennyiben az alapszabályzat kifejezetten rögzíti ezt a lehetőséget.
Az alapítvány célja csakis az alapító tag vagy az életben lévő alapító tagok többségi szavazatával módosítható. Amennyiben az összes alapító tag meghalt, szükséges az igazgató tanács tagjainak 4/5-ös többségi szavazattal hozott határozata.
A bíróságon való bejegyzéstől számított 3 napon belül a bíró megvizsgálja a kérés törvényességét és indokolt végzéssel elrendeli/visszautasítja a módosítások nyilvántartásba vételét az alapítványok és egyesületek jegyzékébe.
A végzés ellen a kézbesítéstől számított 5 napon belül lehet fellebbezni.
Az egyesületek felszámolásáról
“Egyesületünk több éve nem működik, a kuratóriumot képtelenség összehívni, ennek ellenére az adóhivatal folyton felszólít, hogy tegyük le a pénzügyi mérleget. Mit lehet tenni, hogyan lehet a nonprofit szervezetet bezárni, hogy ez a kötelezettség megszűnjön?” – kérdezi olvasónk.
Az egyesületek megszűnését a 2000. évi 26-os számú Kormányrendelet szabályozza, megállapítva, hogy a nonprofit szervezetek a bírósági jegyzékből való törléssel szűnnek meg.
A feloszlatás jogszerűen, bírósági vagy taggyűlési határozat által történhet.
Az egyesület jogszerűen megszűnik ha letelt a határidő, amelyre létesült, a célját megvalósította vagy a cél beteljesülése lehetetlenné vált, ha a taggyűlés vagy az igazgató tanács több mint egy éve képtelen az ülését törvényszerűen megtartani vagy a tagok létszáma a törvényes határ alá csökkent.
A bírósági határozat általi felszámolás bekövetkezhet ha az egyesület célja, tevékenysége vagy ezek megvalósítására használt eszközök törvénybe vagy közrendbe ütköznek, céljai eltérnek a statútumban megállapítottaktól, fizetésképtelenné vált vagy nem rendelkezik a szükséges közigazgatási engedélyekkel.
A felszámolásra irányuló kérést vagy az erre vonatkozó taggyűlési határozatot a székhely szerint illetések bírósághoz kell benyújtani. A csődbiztos személyét a bíróság nevezi ki, kivéve ha a felszámolást a taggyűlés dönti el, ugyanis ebben az esetben a határozatban kötelező módon rögzíteni kell a csődbiztos személyét is. Az ő feladata a leltár illetve a mérleg elkészítése, a folyamatban lévő jogügyletek folytatása, a hitelezők kifizetése, az aktívumok értékesítése, stb. A felszámolás után fennmaradt vagyon, a statútumban megjelölt eljárás szerint, a hasonló céllal rendelkező jogi személyeket illeti meg, magánszemélyekre nem átruházható.
A végelszámolást követően a csődbiztos kérelmezi az egyesület törlését az egyesületek és alapítványok bírósági jegyzékéből és az érdekelt személyek értesítik az adóhivatalt az egyesület megszűnéséről.
Miért jó önkéntesnek lenni?
Segíteni sokféleképpen lehet. Egyik leghatékonyabb módja az önkéntesség, amely nem csupán az érintett közösség, hanem maga az önkéntes javára is válik. Széles társadalmi rétegeket és bármely korosztályt érinthet az önkéntes munka, diákoknak, pályakezdőknek tapasztalatszerzést jelent, a nyugdíjas korosztálynak pedig segíthet elűzni a magányt vagy passzivitást.
Romániában az önkéntes tevékenységet a 2014/78-as számú törvény szabályozza, amelynek értelmében az önkéntesség magánszemélyek által, egyénileg vagy csoportosan, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, mások vagy a társadalom érdekében végzett közérdekű tevékenység.
Önkéntességet lehet vállalni a művészet, kultúra, sport, oktatás, kutatás, környezetvédelem, egészség, szociális, egyházi, humanitárius, közösségfejlesztési, emberjogi stb. szakterületeken.
A szakirányon belüli igazolt önkéntes munka szakmai tapasztalatnak számít.
Ki lehet önkéntes?
Önkéntes lehet az, aki a munkajogi törvények értelmében munkaképességgel rendelkezik, tehát tizenhatodik életévét betöltötte. Kivételesen, szülői vagy törvényes képviselő beleegyezésével, önkéntesként tevékenykedhet a 15. életévét betöltött fiatal is, amennyiben a tevékenység életkorának, testi és értelmi fejlettségének, képességeinek megfelel valamint nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.
A tevékenység a befogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntességi szerződés alapján folytatható. A szerződés érvényeségi feltétele az írásos forma és tartalmaznia kell: a felek adatait, a közérdekű önkéntes tevékenység leírását, időtartamát, a felek jogait és kötelezettségeit, a támasztott szakmai elvárásokat illetve a szerződés felbontásának a feltételeit. A törvény tiltja, hogy az illető intézmény önkéntesekkel helyettesítse a fizetett munkaerőt, tehát a munkaszerződések megkötésének az elkerülése végett tilos önkénteseket foglalkozatni.
A szerződéshez kötelezően csatolni kell az önkéntesi lapot, amely tartalmazza a tevékenység részletes leírását és a munkavédelmi lapot, amelyben rögzíteni kell a munkával kapcsolatos útmutatásokat és utasításokat, a munkavédelmi törvényes előírások betartásával.
Az időszak lejártával az önkéntes kérésére a befogadó intézmény kiállít egy önkéntességet tanúsító oklevelet illetve egy tevékenységi beszámolót, amely tartalmazza a szolgáltatott tevékenységeket, a vállalt felelősségeket illetve az elsajátított készségeket.
A szerződés egyoldalúan felmondható bármelyik fél kezdeményezésére, egy 15 napos felmodási határidő betartásával.
Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár, de annál inkább önállóságra nevel, megtanít csapatban dolgozni, másokra odafigyelni, célokat kitűzni és ezeket megvalósítani. Az önkéntes szerves tagja az adott közösségnek, ezáltal maga is gazdagodik szolidaritást, toleranciát tanul.
Útmutató az alapítványok és egyesületek létrehozásához
Ki alapíthat nonprofit szervezetet?
A 26-os számú 2000. évi alapítványokról és egyesületekről szóló Kormányrendelet előírja, hogy alapítványt létrehozhat egy vagy több román vagy külföldi állampolgársággal rendelkező magán- vagy jogi személy. Egyesületet legalább három alapító tag hívhat életre.
Eljárás lépésről – lépésre
- Bármilyen nonprofit szervezet létrehozásának első lépése a névfoglalás. A
névfoglalási nyomtatvány kitöltése mellett a kérelmezőt egy 36 lejes illeték kifizetésének a kötelezettsége terheli. Az Igazságügyi Minisztérium által kiállított névfoglaló egyszer meghosszabbítható 3 hónapra.
Figyelem! Magyar nyelven is lefoglalható az elnevezés, de biztosítani kell a román fordítást.
- A szervezet létrehozásának alapfeltétele a székhely. Csatolni kell a bérleti vagy
haszonkölcsöni szerződést és az érvényes telekkönyvi kivonatot. Amennyiben a székhelyül szolgáló ingatlan egy tömbház lakás, szükséges a lakóközösség és a közvetlen szomszédok beleegyezése, aláírása is.
- A következő lépés az alapító okirat és statútum (alapszabályzat) szerkesztése,
amely az alapítvány esetében feltétlenül hiteles, közjegyzői okirat kell legyen, az egyesületé lehet közjegyzői vagy ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum. A két okirat közötti lényegi különbség az, hogy az alapszabályzat elsősorban a működéssel kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti.
Tartalmi elemek:
- Az alapító okiratnak tartalmaznia kell: az alapítók adatait és lakcímét, a szervezet létrehozására vonatkozó akaratnyilatkozatát és a kitűzött célokat, az elnevezést, a székhelyet, az időtartamot, amelyre létrehozták, az alaptőkét, az alapító tagok aláírását, az első vezető és ellenőrző szervek összetételét és a szervezet bejegyzésére meghatalmazott személy adatait.
- Az utóbbi kettő kivételével, a semmisség jogkövetkezménye mellett, a statútumnak tartalmaznia kell az összes többi fent felsorolt tartalmi elemet, megjelölve a szervezet céljait és célkitűzéseit, a tagi viszony keletkezésének és megszűnésének a módját, a tagok jogait és kötelezettségeit, a szervezet pénzforrásait, a vezető és ellenőrző szervek hatáskörét és a szervezet felszámolása esetén, a javak rendeltetését.
- Az alapító okiratok aláírása és ellenjegyzése után jöhet az alaptőke folyósítása.
Egyesület létrehozásához egy minimum 200 lej értékű alaptőke szükséges, alapítványok esetében ez lényegesen nagyobb, legalább a minimálbér (1250 lej) százszorosának megfelelő összeg, amely lehet egy jegyzett pénzösszeg vagy természetbeni hozzájárulás.
- Következő lépés az alapító tagok adóigazolásának a beszerzése, amely
kérelmezhető személyesen vagy meghatalmazott által, jelenleg ingyenes és a kibocsátástól számított 30 napig érvényes. Külföldi állampolgárok esetében elegendő egy erre vonatkozó közjegyzői, saját felelősségre tett nyilatkozat.
- A fent említett okiratokat egy 100 lejes bélyegilleték kíséretében az alapítvány/
egyesület székhelye szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben a kérés megfelel a törvény által előírt feltételeknek, a bíró indokolt végzéssel elrendeli a szervezet nyilvántartásba vételét az alapítványok és egyesületek jegyzékébe.
A szervezet a bejegyzés pillanatától rendelkezik jogi személyiséggel.