Az ingatlanok elbirtoklására vonatkozó  bírósági eljárásról

Az ingatlanok elbirtoklására vonatkozó  bírósági eljárásról

Gyakran előfordul, hogy idegen tulajdonban lévő ingatlant huzamos ideig sajátunkként használunk és ezáltal, elbirtoklás útján, megszerezhetjük annak tulajdonjogát.

Felcsillanhat a szemünk, amikor hallunk az elbirtoklás fogalmáról, viszont az erre vonatkozó, törvényben  előírt, szigorú feltételrendszer már kevésbé közismert. Íme, leegyszerűsítve az erre vonatkozó alapvető eljárási szabályok!

Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzési mód, amely a forgalom biztonsága érdekében jogvédelmet hivatott biztosítani annak a birtokosnak, aki az ingatlant a törvényben előírt feltételek mellett huzamosabb ideig szakadatlanul használja, ha a tulajdonos a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él.

Erdélyben, ahol a kataszteren alapuló telekkönyvi rendszer látja el az ingatlan nyilvántartást, az elbirtoklási határidő esetenként lehet 5, 10, 20 vagy 30 év, annak függvényében, hogy mikortól és milyen meghatározott körülmények között birtokoljuk az adott ingatlant.

Az elbirtoklásra a 2013 február 15.-én hatályba lépett Új Polgári Perrendtartásról szóló tv. 1049 – 1052-es cikkelyei új, különleges bírósági eljárást írnak elő.

Ezek értelmében, amennyiben az elbirtokláshoz szükséges minden feltétel adott, akkor a tulajdonjog megállapításához, bírósági eljárást kell kezdeményezni, vagyis pert kell indítani az ingatlan helye szerint illetékes bíróságnál.

A keresethez csatolandó akták:

-a telekkönyvi tulajdonos halotti anyakönyvi kivonata,

-a telekkönyvi tulajdonos hagyatékának az átadására vonatkozó közjegyzői végzés, illetve az örökösök neve,

-a polgármesteri hivatal által kiállított dokumetum, amely tanúsítja, hogy az ingatlan nem közterület,

-adóigazolás,

-szakértői vélemény (Mivel a kérlemező még nem rendelkezik az ingatlan feletti tulajdonjoggal, vitatható a törvény által előírt kataszteri dokumentáció csatolásának a kötelezettsége.),

-telekkönyvi kivonat és

-legalább két tanú neve és lakcíme.

A kereset beiktatását követően a bíróság megidézi a telekkönyvi tulajdonost vagy ennek örököseit és elrendeli a perre vontakozó hirdetmény kifüggesztését a per tárgyát képező ingatlannál, a bíróság székhelyénél, a telekkönyvi hivatalnál és a polgármesteri hivatalnál, illetve elrendeli a hirdetmény kiközlését két széles körben elterjedt újságban is.

Mindezen eljárások költségeit a felperes hivatott viselni.

Amennyiben a legutolsó hirdetménytől számított 6 hónapon belül az érintett felek nem ellenkeznek vagy a telekkönyvi tulajdonos halott vagy lemondott a tulajdonjogról, akkor a bíróság, a felperes és a tanúk meghallgatása után, végzésben érdemben határoz.

Ellenkezés esetén a felperesnek lehetősége van válasziratot benyújtani, amelynek kiközlése után a bíróság határozatban rendelkezik a tulajdonjog megszerzéséről.

Az elsőfokú bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. Az így megszerzett tulajdonjogot a bíróság ítélete alapján lehet csak az ingatlan-nyilvántartásba ideiglenesen vagy véglegesen bejegyeztetni.

Mivel sokunk számára ingatlanjaink képviselik a legnagyobb értéket az anyagi javaink körében, ne feledjük hogy, mindez azt is jelenti, hogy aki a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, az megnyitja a lehetőségét annak, hogy az ingatlanát békésen, háborítatlanul birtokló személy megszerezhesse annak tulajdonjogát.