A túlélő házastárs öröklési joga

A túlélő házastárs öröklési joga

Amint már az előző cikkben említettük, a túlélő házastárs minden örökösi osztállyal szemben önálló örökös. Amíg a törvényes örökösök esetében alapfeltétel a  rokonsági kötelék, az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg.

Az özvegy öröklési jogát nem befolyásolja a házasság időtartama, a házasságból született gyermekek, a közös lakóhely, akár egy folyamatban lévő válási eljárás vagy a házastársi életközösség megszűnése. Egyedüli feltétel, hogy a hagyaték megnyitásakor ne létezzen egy, a házasságot felbontó, végleges okirat.

A túlélő házastárssal ellentétben, az élettársnak a törvény nem biztosít különleges státust. Az élettárs, a kapcsolat időtartamától függetlenül nem örököl az örökhagyó után, kivéve ha az örökhagyó erről végrendeletben másként nem rendelkezett.

Az özvegy különleges státusa abban is megnyilvánul, hogy kötelesrész (a legközelebbi rokonoknak és házastársnak a törvény szerint járó minimumrészesedés) iletti meg, csakis személyesen örökölhet (kizárt a képviselet intézménye) és, a törvényes örökösöktől eltérően, nem csupán az örökség egy meghatározott hányada illeti meg, hanem más különleges jogokkal is rendelkezik.

Az özvegy öröklési jogai:

  1. A hagyatéki állag egy bizonyos része, hányada,
  2. Lakhatási jog,
  3. A bútorok és háztartási cikkek feletti tulajdonjog.

 A házastársnak járó vagyonrész:

  1. 1/4 – a leszármazókkal szemben (gyermek, unoka, dédunoka, stb),
  2. 1/3 – ha egyaránt örökölnek úgy az egyenesági felmenők (szülők), mint pedig a kedvezményezett oldalági rokonok (testvérek),
  3. 1/2 – ha csak szülővel vagy csak tetvérrel együtt örököl,
  4. 3/4 – rendes egyenesági felmenő (nagyszülő, dédnagyszülő, stb.) és rendes oldalági rokonnal (nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, stb.) szemben.

Amennyiben a házastárs az egyedüli örökös, akkor a hagyaték teljes egészére jogosult.

  1. Lakhatási jog

A törvény az özvegynek ingyenes, át nem ruházható haszonélvezeti jogot biztosít arra a lakásra, amelyben az örökség megnyitásáig lakott, amennyiben ő nem rendelkezik más alkalmas ingatlan feletti tulajdon vagy használati joggal és a szóban forgó lakás beletarozik a hagyatéki állagba.

Ezen haszonélvezeti jog korlátozható bármelyik örökös által, amennyiben az ingatlan meghaladja a túlélő házastárs szükségleteit vagy ha az illetőnek lehetőségében áll egy másik megfelelő lakást biztosítani az özvegy számára.

A hagyaték megosztásával ezen lakhatási jog megszűnik, de nem hamarabb mint az örökhagyó halálától számított 1 év. Kivételt képez ha az özvegy új házasságot köt, amikor a lakhatási jog akár az 1 év eltelte előtt is megszűnhet.

  1. Gyermekek illetve más leszármazók hiányában, a túlélő házastárs öröklési joga kiterjed a

bútorokra és egyéb együtt használt háztartási cikkekre is. Olyan ingóságokra terjed ki ezen különleges jog, amelyek jellegük és rendeltetésük által a közös háztartásban voltak használatosak (hűtőszekrény, porszívó, mosógép, televízió, stb), figyelembe véve a házastársak anyagi helyzetét és életszínvonalát.