A gyermektartásról
Úgy a válóperek, mint a gyermekelhelyezési perek fontos eleme a tartásdíj összegének a megállapítása.
Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi a kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését.
A Ptk. értelmében a szülő (természetes, örökbefogadó, elvált), köteles a kiskorú illetve a továbbtanuló, 26 évnél fiatalabb nagykorú gyermeke eltartásáról gondoskodni.
A gyermeket gondozó, nevelő szülő a tartást elsősorban természetben szolgáltatja (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás, taníttatás). Ellenkező esetben a bíróság a kötelezettségét nem teljesítő felet pénzbeni gyermektartásdíj fizetésére kötelezi.
A tartásdíj összege a felek szabad megállapodásának függvénye, a bíróság csak a szülők megegyezésének a hiányában dönthet ebben a kérdésben.
A tartásdíj mértékének a megállapításánál figyelemmel kell lenni a gyermek szükségleteire illetve a szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira.
A törvény vélelmet állít fel a kiskorú gyermek tartásra való rászorultsága mellett, vagyis nem kell külön bizonyítani, hogy a gyermek a tartásra rászorul. Ez a vélelem akkor dönthető meg, ha a gyermek személyes életkörülményei, jövedelmi viszonyai folytán képes a saját eltartásáról egészben vagy részben gondoskodni.
A Ptk. 529. cikkelye a tartásra kötelezett szülő havi nettó jövedelméhez viszonyított maximális értékeket állapít meg, így a tartásdíj egy gyermek esetén nem haladhatja meg a havi nettó jövedelem ¼-ét, két gyermek esetén az 1/3 -át illetve három vagy több gyermek esetén ennek az ½-ét.
A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény nem haladhatja meg a nettó jövedelem 50%-át.
A tartásdíj alapja a fizetés címén juttatott jövedelem és egyéb állandó jellegű juttatás ( régiségi pótlék, munkanélküli segély, stb). Nem képezheti a tartásdíj alapját az alkalmi jövedelem (kiszállási díj, halál esetére juttatott segély, stb) vagy a tanulmányi ösztöndíj.
A bíróság a tartásdíj megállapításához az utolsó év átlagjövedelmét veszi alapul.
A tartásdíj összege megállapítható egy fix (inflációkövető) vagy egy százalékos összegben és teljesíthető időszakos részletfizetéssel, vagy egy meghatározott pénzösszeg egyszeri juttatásával.
A megállapodáskor célszerű figyelemmel lenni azonban arra, hogy a jövedelmi viszonyok változhatnak, ezért a jövedelem egy meghatározott hányada mellett hasznos gyermekenként egy minimális összeget is rögzíteni.
A tartási követelés a perbehívási kereset beiktatásától valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Visszamenőleg csak kivételesen lehet tartási követelést érvényesíteni, amennyiben a kereset benyújtását a kötelezett fél hátráltatta és a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.
Ha a gyermektartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás történt, akkor bíróságon kérelmezhető a tartás mértékének a megváltoztatása vagy megszüntetése.
Amennyiben a kötelezett 3 hónapon át rosszhiszeműen nem fizeti a megállapított tartásdíjat, akkor családelhagyás bűntettével vádolható.